Az egyik legszebb BL, amit láttam azt hiszem, pedig jópárat megnéztem már. Plusz az elsők között is volt és valószínűleg ez is hozzásegít ahhoz, hogy a kedvenceim közé tartozik. És persze az sem elhanyagolandó, hogy Saito Takumi játsza a főszerepet. Hát igen, a legimádnivalóbb pasi abban a filmben, ami eddig a legjobban tetszett, legalábbis műfajon belül biztosan. Szóval a történet egy 17-18 éves gimis-modell-művész srácról (ez lenne Takuming) és egy róla író újságíróról szól. Pontosabban kettejük szerelméről. Ez több dolog miatt is problémás (és mért ne lenne az?). Az egyik ugye, hogy mindketten az erősebbik nemhez tartoznak. A második, a korkülönbség ill., hogy Noeru (Taku) még kiskorú. Az is problémás, hogy talán nem kellene az újságíró Mamiya-nak egyik alanyával kavarni; hogy Noeru egy barátja bele van zúgva a fiúba, de fülig és az utsó és Mamiya számára a legnyomósabb indok, hogy Noeru bárkivel összefekszik, aki az útjába kerül. Nem számít neki, hogy mennyi idős vagy "ki fia borja", ahogy azt a nagyok mondják, csak egy kis alkohol kell és kész is. Csakhogy valami csoda folytán beleszeret ebbe az újsáíróba, aki a képeiről ír egy cikket. Az első találkozáskor, miután eleget beszéltek a képről elmennek egy párba, olyan egyszerű indokkal, hogy Noeruról írhatja az első igazi cikket. A fiú rendel egy üveg pezsgőt, amiből persze, kiskorúságánál fogva, nem ihat. Majd Mamiya kimegy a mosdóba, ahová a kis Noeru utánamegy és enyhén szólva rámászik. Részleteket nem mondok, de hawww. Pár nappal később Noeru felhívja az ügynökét és azt hazudja, hogy Mamiya nagyon arrogáns volt vele ezért azt akarja, hogy még aznap este menjen fel hozzá és személyesen kérjen tőle elnézést. Szerencsétlen nem tud mit tenni, így elmegy, becsönget. A fiú egy szál lepedőbe csavarva fogadja, teli szájjal vigyorog és miközben a megilletődött Mamiy-t invitálja a lakásba, valami öreg fószert hajít ki az ágyából. Hát igen, ilyen ez a művészélet. Aztán persze felkínálkozás, vitatkozás, borosüveg-hajigálás szóval egy kis BL-sablon. Elfáradtam a sok írásban pedig ez kb 15-20 perc csak és többet nem is fogok elárulni. Igazság szerint meg sem próbálom olyan drámain leírni az egész történetet, mint amilyen valójában. A kedvencem a nyitómondat és ezt most meg is osztom:
Ez nem egy tragédia, ez egy szerelem története...És így is van. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a bőgés pedig garantált. Nem csak a végén, hanem az egész film alatt, de amellett, hogy szomorú és szép, még hihető is, ami azért szerintem nem kis szó. És most kicsit szemezgessünk, ill. legeltessük a szemünket ;P
Haaah, most mondja azt valaki, hogy nem édesek így együtt... ;P
Szóval cast: Saito Takumi - Kisaragi Noeru
Kotani Yoshikazu - Mamiya Taishin
Matsumoto Hiroya - Furumura Chidori
A film 2006-ban készült el és jelent meg Koutarou Terauchi rendezésében, a Boys Love című manga nyomán, amit én sehol sem találok. Illetve azt hiszem talán mangafox-on van fent kb 3 fejezet, de ennyi és semmi több.
